BESZÁMOLÓ A FRANCIAORSZÁGI UTAZÁSRÓL

Ezt a beszámolót francia barátaink kérték, az ő újságjukban jelent meg természetesen franciául.

Egy hét Franciaországban

2009. április 19-én a Perkáta – Saint Maximin menetrendszerinti buszjárat 46 utassal ismét begördült a saint-maximini polgármesteri hivatal elé.

Több mint 20 éve járnak a buszok a két település között, így sofőrünk Szakács Józsi talán már bekötött szemmel is odatalált volna.

A 20 év alatt megismerhettük egymás hétköznapjait, ünnepeit, kultúráját és konyháját, kirándultunk, játszottunk , zenéltünk, sportoltunk, de már főztünk is együtt.

A paletta ezerszínű, de nem teljes, még ezernyi kaland vár ránk.

Ez alatt a hét alatt is rengeteg új élménnyel lettünk gazdagabbak.

A tenger számunkra mindig kuriózum,így biztosan feledhetetlen emlék lesz a zsilipelés, a Normanndiai-híd, a „tengeri herkenytyűk” íze…

Párizs „ismét megért egy misét”. Hihetetlen dolog volt a Musée d’Orsay-ban élőben látni azokat a képeket, szobrokat, amiket eddig csak tankönyveinkből ismerhettünk. Jó ötlet volt a szabadidő, hiszen így mindenki saját maga választhatta ki, mi érdekli jobban, egy séta a Les Grands Magasinsban vagy egy Perrier-t iszogatva néhány percre párizsinak érezni magát egy kávéház teraszán.

Gerberoy olyan volt mint egy gyöngyszem, az út oda pedig a tipikus vikéki Franciaországon, a „ campagne”, -on vezetett keresztül.

A templomi koncert - amitől most is libabőrös leszek - ahol magyarul csendültek fel a virágom virágom szavai, vagy a felvonulás, ahol büszkén lengethettük a magyar zászlót, a barátság, a szeretet amivel mindenhol fogadtak bennünket mind-mind a szívünkbe vésődött. Gratulálunk a „maison de l’ enfants” –hoz, a bölcsödéhez, a templom gyönyörű ablakaihoz, és minden sikeres ötlet megvalósulásához. Ezen projektek szemünk láttára készültek el, remélem sok hasonló „gyermek” felnövekedését kísérhetjük még végig.

Több olyan család is utazott a csapattal, akik most kapcsolódtak be a testvértelepülési kapcsolatba és most jártak először Franciaországban. Bíztató a kapcsolat jövőjére nézve, hogy mindannyian jól érezték magukat, szeretnének visszatérni és ők is szívesen látnának vendégül saint- maximini családokat.

Az évek alatt összegyűlt emlékekhez idén is biztosan gyüjtöttünk még néhányat, kötődtek újabb barátságok, tovább erősödtek a régiek.

Köszönet ezért Saint Maximin Polgármesterének és képviselőtestületének, a testvérkapcsolatok bizottságának vezetőjének és vezetőségének, a fogadócsaládoknak, minden olyan embernek aki bármit is tett azért, hogy ez a kis magyar csapat ilyen felejthetetlen napokat tölthessen Franciaországban. Köszönet a színes, változatos programért, a kellemes estékért, a finomságokért, a figyelmességért, a szeretetért.

Minden francia barátunknak, és Saint Maximin minden lakójának kívánunk jó egészséget, jó munkát és szép nyári napokat.