ÉVÉRTÉKELÉS 2009

Egy év ismét eltelt...

2009-es évértékelés

La vie dans le club francais…

A Perkáta-Saint Maximin Baráti Kör 2009-ben is sikeres és eseményekben gazdag évet hagyott maga mögött.

Igyekeztünk minél változatosabb programokat biztosítani, hogy minden klubtagunk illetve barátunk találjon számára érdekes lehetőséget. Jártunk színházban, szerveztünk francia konyhaestet, megünnepeltük hölgytagjainkat, szép számmal vettünk részt az idei francia kiutazáson is. A kiránduláson ismét útikalauzzal, kitűzővel kedveskedtünk minden résztvevőnek, illetve ajándékkal a saint maximini magyar klubnak, valamint minden fogadó családnak. Nagyon sikeres volt a magyar termékekből összeállított tombolasorsolásunk is.

Május elsején a Füpe által szervezett majálishoz csatlakoztunk. Sokan írtak már a júniusi aratónapról, ez volt a legnagyobb tömeget megmozgató programunk, melyet a Dunaújvárosi Hírlap a legemlékezetesebb eseménynek titulált a tavalyi évben. Júniusban 5 napos utazást szerveztünk egy saint maximini delegációnak, júliusban pedig végigkísértük, egy napra pedig vendégül láttuk a szabadegyházán nyaraló francia gyerekeket. Részt vettünk a Kulturális Örökség Napján, a Perkátai Lovasnapon, „bozsolénkat” pedig iváncsai barátainkkal együtt ünnepeltük.

A község rendezvényein sátrunkban igyekszünk bemutatni a klub életét, sok szóróanyaggal, újsággal próbáljuk felkelteni az érdeklődést a testvértelepülési kapcsolat iránt.

Amennyiben lehetőségünk engedi, kóstolóval, ízelítővel próbáljuk a francia konyhát, a francia termékeket népszerűsíteni.

Decemberben 15. alkalommal hozta el a francia télapó ajándékait minden perkátai óvodásnak és iskolásnak. Megajándékozta a nyugdíjasokat, és csatlakozva a Füpe mikuláshoz, a falu jó néhány lakosát, gyermekét is.

A búcsúesten mindenki elérzékenyült egy kicsit, amikor Guy Danoelle azaz a mindenkori saint maximini télapó átvette a klub ajándékát, és elfújta „születésnapos” tortáján a gyertyát.

Elgondolkodtató, hogy 15 év alatt vajon hány ezer mikuláscsomag érkezett Perkátára, hány gyermeknek, nyugdíjasnak, köztisztviselőnek, közalkalmazottnak, intézménynek adták át francia barátaink kedves figyelmességüket?

A saint maximini óvódások szintén minden évben elküldik a saját maguk által készített karácsonyfadíszeiket, mécseseiket, fotóikat, és jókívánságaikat. Minden karácsonyra megérkezik a „francia turka” is. Vajon hány száz, talán hány ezer karton jó minőségű ruha, cipő, ágynemű, játék segített a rászoruló perkátaiakon? A francia turkákon befolyt jótékony felajánlásokat minden alkalommal visszafordítjuk a perkátai gyermekekre.

Ebből tudtunk babaasztalt, székeket vásárolni a védőnőknek, ebből tudtuk biztosítani, hogy a gyerekek egész nap ingyen játszanak az ugrálóvárban, illetve a „kőnapi” kosárhinta ingyenességét is ebből finanszíroztuk. Tavaly különösen sok játék érkezett hozzánk, melyből nagyon sokat kapott az óvoda, de jutott a babaklubnak, az iskola napköziseinek, a könyvtárnak is. Talán bele sem gondolunk, hogy hány ember gondoskodása van egy-egy ilyen turkában… Hányan gyűjtik, mossák , válogatják, dobozolják a felajánlásokat, kik azok, akik ingyen, ellenszolgáltatás nélkül idehozzák, be és kirakodják… Miért pont ide? Hiszen Franciaországban is van rászoruló ember. Talán az, aki hazaviszi, és használja, talán egy pillanatra hálával gondol ezekre az emberekre, azokra, akiknek fontos az, hogy ezek a dolgok éppen a perkátai embereket segítség.

2009 decemberében reméljük új hagyományt teremtettünk, egy újabb ajtót nyitottunk a két település között.

Viszonzásként, a sok-sok boldog pillanatért, melyet a francia télapó adott nekünk, első ízben a magyar télapó is meglátogatta a francia gyerekeket.

Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy az egész kinti karácsonyi vásáron Bogó Lajos lehetett a Télapó. A gyerekek meg is jegyezték, hogy biztosan ő az Igazi, a nagybetűs, mert nem franciául beszélt….

Mi hárman, (Bogóné Plasek Krisztina, Bogó Lajos és jómagam) a francia télapó-járattal utaztunk ki Franciaországba, és repülővel érkeztünk vissza. Elvittük ajándékainkat a francia gyerekeknek és felnőtteknek, apró figyelmességeinkkel megajándékoztuk a nyugdíjasklubot és a „magyar” klubbot, ellátogattunk az óvodába, részt vettünk az önkormányzat vacsoráján, és láttuk Párizs karácsonyi fényeit.

Köszönet a Perkátai Nyugdíjasok Baráti Körének, Basticzné Marikának, Csákné Gyöngyinek a sok-sok finom süteményért, birsalmasajtért, amivel a karácsonyi vásár minden standjára elvihettük a magyar emberek üdvözletét és jókívánságait.

Köszönet az óvónéniknek a rengeteg gyönyörű mézeskalácsért és, hogy minden francia óvodás egy-egy pici, de míves filcbábfigurát talált a csomagjában.

Köszönet a Lehoczki családnak a csokimikulásokért, az önkormányzatnak a szaloncukorért és csokiért, a Domanyek családnak a kóstolóba küldött „ élet vízéért „, Mészáros Zsuzsának a csomagok , ajándékok öszeállításáért, a sok dekorációs kellékért.

A többi ajándékot saját költségünkön, illetve klubpénzből vásároltuk. A repülőjegyeket és az utazás teljes költségét saját zsebből fizettük.

A francia klub a 2010-es évben is igyekszik majd megőrizni és tovább vinni a barátságot, a kapcsolatot. Reméljük, újabb hagyományokat teremthetünk, újabb családokat kapcsolhatunk be ebbe a nagyszerű és irigylésre méltó lehetőségbe.

A Perkáta Saint Maximin Baráti Kör saját maga teremti elő a működéséhez szükséges anyagi forrásokat. Szeretnék ezért köszönetet mondani mindenkinek, aki bármilyen módon, akár munkájával, anyagi eszközeivel, kapcsolataival, vagy más módon segítette a klub fennmaradását.

Nagy Rita